Reni kérdése

Azt hiszem születésem óta nem igazán érzem magam biztonságban, szorongok. Egy pszichológus egyik cikkében az erős egótól szenvedőkről ír - tökéletesen magamra ismertem. Be vagyok zárva az elmémbe, kattogok egész nap, nem az itt es mostban vagyok. Az érzelmeim irányítanak, sokszor mégsem tudom megélni az indulataimat; mindent magamra veszek, kerülöm az embereket, nem bízok sem bennük, sem magamban. Félek a sérüléstől, nem tudok önmagam lenni. Ez iszonyatos ....negatív és keserű vagyok ebben az állapotban. Mindenkiben a hibákat látom, nem tudok ilyenkor ítélkezésmentes lenni. Sokszor utálom, gyűlölöm az embereket.

Anyám, apám is súlyosan elhanyagolt, bántalmazott volt - ők ezt továbbadták nekünk.. Nagyon nehezen tudok úgy simán az érzéseimről beszélni anyukámmal. Gyerekkoromban gonosznak gondoltam, egyrészt ahogy bánt velünk másrészt meg nagyon csúnyán tudott nézni a szemeivel. Azóta tudom,hogy szegénykém ugyanígy, mint én, nem érzi magát biztonságban, szorong stb. csak ő nem tud róla, lehet nem mer róla beszélni, tele van szegénykém félelmekkel. Egész életemben hiába menekültem anyám elől, ugyanezeket a mintákat, problémákat ismételtem.

Szeretnék újra bízni, magabiztos és nyitott lenni, szeretni és szeretve lenni, bölcs és empatikus lenni.

Laci válasza:

Kedves Reni!

Sok minden ért életed folyamán - az élet nem könnyű, ezt megtapasztalhattad. Milyen csoda, ha mindennek ellenére még meg tudjuk látni a szépet, a jót, a ragyogást.

Szerintem az a pszichológus marhaságot írt, amikor azt mondta, hogy valakik az erős egójuktól szenvednek. Rád hárítja ezzel a felelősséget és azt mondja, hogy azért szenvedsz mert rossz vagy. Ezzel csak ráerősíthet arra az automatikus gyermekkori gondolatra, ami nyilván benned is megvan/megvolt: azért bánnak rosszul velem, azért hanyagolnak el, mert én rossz vagyok. Ha valakinek erős az egója (ha tényleg van ilyen) ő legfeljebb a környezetét kínozhatja vele.

Abban azonban biztos vagyok, hogy senki nem szenved, akit nem bántanak, és senki nem zárkózik be, akinek nincs meg erre a jó oka. Ha egyszer bezárkóztál, azért nehéz újra megnyílni, mert attól félsz, hogy újra az történik, ami már egyszer megtörtént. Rendkívül éles, kockázatos helyzet: vagy soha többé nem nyílok meg, nem nyitom ki a szívem a világ felé, vagy kinyitom és újra kiteszem a veszélynek, megnyitom a lehetőségét az új sérülésnek is. Itt nincs jó tanács - ki-ki eldöntheti, hogy merre megy tovább. Aki inkább bezárkózva marad, mert fél, nem elítélhető, hiszen ki tudja mit élt át. És aki kinyílik és vállalja a kockázatot nem dicsőíthető, hiszen lehet őrült, hogy még egyszer kiteszi magát a fájdalom kockázatának.

Jó társaságban oldódik a félelem.

Minden jót kívánok Neked!
Laci

Te is kérdezni szeretnél? Bátorság!

Ha kérdezni szeretnél, nem kell mást tenned, csak kitölteni az alábbi mezőket, majd elküldeni nekem.

Hogyan szólíthatlak? E-mail címed: Mi a kérdésed?
Üzenet elküldése Sikeres küldés! Sajnos sikertelen

Elérhetőségek

Írj üzenetet az alábbi mezőket kitöltve:

Kedves Laci!
A nevem
és az
e-mail címre várom válaszodat.
e-mail címre várom válaszodat.
Üzenet elküldése Sikeres küldés! Sajnos sikertelen

Elérhetőségeim:

  • 1146 Budapest, Hermina út 35.
  • +36 (30) 955 8365
Partner: