Békeidőben a férfiak is lehetnek emberek

Az önsegítő csoportok, előadások résztvevőinek nyolcvan százaléka nő. Miért?

A nők többnyire könnyebben nyílnak meg mások előtt, és szívesebben beszélnek a nehézségeikről. Olyan, mintha a férfiak egy más parancs, belső indíttatás szerint élnének, ami azt mondja, hogy ha nem oldod meg – legfőképpen egyedül – a problémáidat, nem vagy férfi. Nemrég valaki azt mesélte, őt úgy nevelték, hogy egy férfi nem sírhat, főleg nem más férfiak társaságában.

Miért kommunikál a férfiak többsége nehezebben a belső világáról?

Szerintem ennek evolúciós okai vannak. A túlélés érdekében nem lett volna célravezető, ha háború idején a férfiak leülnek megbeszélni az érzéseiket; az idősebbek is arra nevelték a fiatalokat, hogy harcoljanak, legyenek erősek. Érzelmekről beszélni nem volt elvárás egy férfival szemben, ezért még ma is nehezen találják az egyensúlyt a „macsóság” és az érzelmesség között, ez pedig a párkapcsolatokra is kihat, mert megjelent az igény, hogy a férfi beszéljen az érzéseiről, de ne legyen „túlérzékeny”.

A jól sikerült beszélgetésben fontos témákat érintettünk. A teljes interjú itt olvasható:
https://www.nlcafe.hu/ezvan/20190508/ferfiklub-gender-ferfi-noi-szerepek/